Szombat esti lámpaláz

Álmatlanság, lelkes tanítványok, izomláz és persze izgalom. Ez a Szombat Esti Láz adás előtti rövid mérlege.

Szabó Győző például jobban izgul, mint egy bemutató előtt, Dukai Regina pedig semmi másra nem tud gondolni, csak a tánclépésekre. Valószínűleg sokan közülük szeretnék azt a bizonyos homokórát megállítani, hogy legyen még idejük gyakorolni.

Farkasházi Réka: Nem alszom, nem eszem, semmi másra nem tudok koncentrálni.

Dukai Regina: Nekem folyamatos gyomorgörcsöm van, egyfolytában attól rettegek, hogy leblokkolok, elfelejtem, stb…

Kovács Ági: Napról napra lelkesebb tanítvány és koncentráltabb vagyok a próbákon.

Gönczi Gábor: Most már mindenem zakatol, tehát nincs egy olyan perc az életemben, a napomban, amikor ne arra gondolnék, hogy szombaton meg kell mutatni, hogy mi mindent tanultunk az elmúlt két hónapban.

Szabó Győző: A pokol. De nekem minden bemutató az, rettenetesen izgulós vagyok.

Farkasházi Réka: Maximális önfegyelmet kíván ez a dolog. És nem csak a próbán, nem csak abban a 4 órában, hanem egyáltalán. Egyébként is nagyon kell figyelnem arra, hogy ne sérüljek le, tehát mondjuk nem mászom fel a fiammal a fára, csak lentről nézem.

Ungár Anikó: Memorizáltam természetesen mentálisan a lépéseket és láttam magamat anélkül, hogy fizikálisan végigcsináltam volna. Amikor ezt mondtam az Andrásnak, én azt hittem, hogy ez egy butaság, ő viszont azt mondta fantasztikus, ez a jó.

Kovács Ági: Kicsit nőiesebb lettem, kicsit kecsesebb lett a mozgásom, mert a sportban nem erre van szükség.

Somló Tamás: Nem lehet érzelmek nélkül művelni, meg lelkiek nélkül, mert a tánc az egy ilyen testi jelbeszéd, aminek van lelkivilága, úgyhogy azt nem lehet otthon hagyni.

Dukai Regina: Jelen pillanatban Törökgyörgy Melinda, az ország legjobb latin táncosa oktat minket és bizony nagyon csodálatosan mozog. Egyébként a világranglista második helyén szerepel ő és most próbálja megmutatni nekünk azokat a gyakorlatokat, amik nem mennek tökéletesen.

Farkasházi Réka: Igaz, amikor először megláttuk, hogy hogy mozog, akkor azt mondtuk, hogy na jó, akkor mi most hazamennénk.

Kovács Ági: Próbákon nagy problémánk volt, amikor a lány feladatát kellett megmutatni és hát Robi elmondhatom, hogy nagyon lelkes lány volt. Jókat nevettünk azon, amikor női mozdulatokat próbálta megmutatni, de éreztem, hogy szükség van egy lányra is.

Törökgyörgy Melinda: Nagyon örülök neki, hogy tetszett nekik az óra. Tudtam segíteni elég sok mindenben és ami nagyon tetszett, hogy energikusabbak lettek az óra végére és láttam, hogy több örömmel táncolnak.

Ungár Anikó: Boldoggá tesz. Én mindig is szerettem táncolni, de nem így.

Szabó Győző: Egy pár csonttájéki izom az folyamatos izomlázban, illetve fájdalomban ég.

Gönczi Gábor: A táncosok tisztelete és az a tudat, hogy a tánc nem pusztán egy fizikai megmérettetés, hanem egy óriási fizikai munka, az élményeken kívül ez az, amivel gazdagabb lettem.

Szabó Győző: Amikor egy kicsit jobban figyelek a kezemre, akkor elfeledkezhetek a jobb vagy a bal lábamról, de igyekszem amennyire a képességeim és a határaim engedik, tökéletesen megcsinálni.

Somló Tamás: Még van egy kicsi idő, még korrigálhatom az arcomat, szemöldökömet, a fülem tartását és a hajam állapotát.

Dukai Regina: Nincs olyan pillanat, amikor ne gondolnék a szombatra.